[16-1]
Jött az ihlet, úgyhogy megírtam a 3. tevetörrténetet is, ami ezúttal csak 1 részes de sztem elég izgalmas lett. Tehát jó olvasgatást!
Pupák és a Piramis titka
Pupák utolsó sikeres kalandja óta - melyben életrekeltette az elveszett falu lakosságát – a teveújságok folyton csak róla cikkeztek. Ez persze még nem is lett volna baj, csakhogy minden teve a legkisebb problémájával is Pupákhoz fordult. Nemcsoda hát, hogy mostanában egyre zsúfoltabbak lettek kedvenc tevekalandorunk napjai és mindenek tetejében még most is Professzora irodájában kellett ülnie hogy az újabb feladatáról meghallgassa az eligazítást.
-…tehát Pupák, a te dolgod lenne kideríteni hogy mi történt abban a piramisban az egyiptomi tevékkel! – fejezte be hosszas monológját az idős teve.
-Persze, persze…-bólogatott álmos szemekkel Pupák – Számíthat rám Professzor. Kiderítem. -Nos hát akkor, visz-lát Pupák. Most menj haza és pihend ki magad. A géped csak holnap hajnalban indul. -Visz-lát!- köszönt el Pupák majd hazaindult hogy aludhasson még egy kicsit a hosszú út előtt.
De hiába hogy hamar lefeküdt aludni, akkor is kialvatlanul, karikás szemmel ébredt másnap hajnalba. Az ágya mellett lévő éjjeliszekrény órájára pillantott. Az óra 04:25-öt mutatott. Pupák izgatottan pattant ki az ágyból. Elfelejtette felhúzni az órát és a gépe 5 órakor indul. Gyorsan felöltözött és egy utazóládába bedobált pár holmit ami a patája ügyébe került majd kirohant a lakásból. Kint még hideg és sötét volt. Az utcákat narancssárgás fényű lámpák világították meg. Pupák ismét az órájára pillantott. Már csak 3 perce van. Úgy futott ahogy csak a patája bírta egyenesen a reptérre.
Szerencsére sikerült elérnie a helikoptert amivel Egyiptomba vitték őt. Dél körül szálltak le a Nílus mentén Alsó-Egyiptomban. Pupákot nagyon kimerítette az út és egyébként is fáradt volt de szerette volna minél hamarabb elkezdeni a munkát.
Ahogy kiszállt a repülőgépből rögtön megpillantotta a hatalmas piramist tőle pár száz méterre.
Miután kivett pár fontos dolgot a bőröndjéből és berakta őket egy kisebb táskába, a piramis felé vette az irányt. Ahogy a bejárathoz érkezett elővette az elemlámpáját és felkapcsolta, mert a kinti napsütés után szokatlan volt szemének a piramis belsejének hirtelen sötétsége. Elindult a kanyargós, útvesztőnek tűnő folyosón hogy felkutassa az itt eltűnt tevéket. Legalábbis úgy emlékezett, hogy valami ilyesmit mondott neki tegnap a professzor…Ahogy ezen elgondolkodott, egy kicsit elszégyellte magát, hogy nem hallgatta végig elég figyelmesen az idős tevét. Tovább sétált hát a piramis folyosóin, néha bement egy-egy átjárón, megállt, körülnézett de semmi nyomát nem találta eltűnt tevéknek. -Az is lehet, hogy nem is jó piramisban járok. – gondolta Pupák miközben a falra festett hieroglifákat nézegette. – Jobban kellett volna figyelnem a professzorra… Ha nem lettem volna ilyen figyelmetlen akkor most tudnám, hogy merre kell mennem és lehet, hogy már rég kiszabadítottam volna azokat a szerencsétlen tevéket.
Pupák levette tekintetét a falba vésett rajzokról és továbbment a piramis végtelennek tűnő útvesztőjében. Azon gondolkodott, hogy talán el kellene jutnia a közepébe, hogy feltárja a titkát – már ha van egyáltalán.
Ahogy gyalogolt, egyre fáradtabbnak érezte magát. Már alig várta hogy véget érjen ez a kaland, de tudta, hogy igazából még el sem kezdődött. Hosszas gyaloglás után végre az út kettéágazott. De vajon most merre menjen? A nagy és díszes ajtót válassza vagy a kisebben menjen tovább? Úgy érezte, képtelen helyesen dönteni. Talán sosem volt még ilyen bizonytalan semmiben mint most. Végülis arra az elhatározásra jutott magában, hogy a kisebb, átjárót választja és ha nem lenne ott semmi, visszafordul és a másikon folytatja útját.
Átsétált hát a dísztelen boltív alatt és reménykedett, hogy végre talál valami érdekeset. Ahogy gondolataiba mélyülve gyalogolt hirtelen kiáltásra lett figyelmes. Felkapta a fejét és a hang irányába fordult. Pár másodperc múlva sebes léptek zaja hallatszott és a sötétből egy tevelány alakja bontakozott ki. Nagyon fáradtnak látszott, de szemlátomást megnyugtatta Pupák jelenléte.
-Te ki vagy?- kérdezte kíváncsian Pupák.
-A nevem…a nevem Mary.- mondta a csinos tevelány elcsukló hangon. – Téged hogy hívnak?
-Pupák vagyok. -És te hogy kerülsz ide?- kérdezett a lány ismét.
-Azért jöttem, hogy megtaláljam az itt eltűnt tevéket. De hát ezek szerint egyre már rá is találtam- mondta mosolyogva.
-Igen. De én nem vesztem el. Én is azért jöttem ide, mert elvesztettem a húgom és meg szeretném találni őt. De ez a hely…ez a hely olyan…olyan különös.
-Hogyhogy különös? – vonta fel a szemöldökét Pupák.
-Nemtudom. Csak egyedül olyan rémisztő. Mintha valaki folyton figyelne és követne a sötétben.
-Én nem láttam semmit… - nézett körül Pupák majd ismét Maryhez fordult.- Ki kellene menned innen. Gyere velem, kivezetlek.
-Nem!- kiáltott a tevelány dacosan. –Nem megyek el innen a húgom nélkül!
-Nos hát…öhm…Rendben.- mondta rövid gondolkozás után Pupák. –Akkor velem tartasz?
-Igen.- felelte határozottan Mary.
Pupák bólintott és továbbsétált a folyosón, immár másodmagával.
-Egyébként miért kiáltottál?- törte meg a csendet végül Pupák.
-Valaki – vagy valami - a nevemen szólított. És nagyon megijedtem.
-A neveden szólított?- hitetlenkedett Pupák.
-Igen.
-De kicsoda?
-Nemtudom…Egyedül voltam, de mégis éreztem hogy ott van még valaki csak…- hirtelen elakadt a szava a szemük elé táruló látványtól.
Egy terembe érkeztek, amelynek közepén egy hatalmas macska szobra állt. A falak mentén magas, díszes oszlopok helyezkedtek el. Mindegyikük a teremben lévő macskát ábrázolta.
-Szerinted minek raknak az egyiptomiak egy kőmacskát a terem közepére?- gúnyolódott Pupák de kérdésére hamar választ is kapott.
A macska kristályszemeiből fénysugár tört elő és egyenesen a két tevét vette célba. Pupák és Mary szerencsére időben elugrottak a fénycsóva elől de egy röpke másodperc múlva az előző sugarat egy újabb követte. Ez már csak milliméterekre kerülte el Mary patáját és Pupák is belátta, hogy nincs mit tenni, mindketten bemenekültek egy-egy oszlop mögé.
-Ki kell jutnunk innen!- kiabált Pupák, hogy túlharsogja a falakba és oszlopokba becsapódó fénycsóvák zaját.
-De itt egy kijárat sincs!- kiáltott vissza Mary kétségbeesetten.
Pupák alaposabban körülnézett a teremben és ekkor végre megpillantotta azt ami reményt nyújthatott számukra a kimeneküléshez. Egy csillogó ezüstpajzs volt az, az egyik oszlop mögött elejtve. Megpróbált odajutni hozzá de a folyamatosan röpködő fényektől ez szinte lehetetlennek tűnt. Valahogy pedig akkor is ki kellett jutniuk innen. Pupák összeszedte minden bátorságát és belevetette magát a fénycsóvás sokaságába. Nagyon gyorsan szalad, ugrált, bukfencezett, hogy nehogy eltalálja valami. Végülis nehezen, de sikerült elérnie a pajzsot. Felvett és szorosan maga elé tartva kiállt az oszlop takarásából.
-Ne!- kiáltott Mary, de Pupák nem figyelt rá.
Határozott léptekkel haladt a macska felé aki hamar célba is vette őt. Pupák még szorosabban markolta a védelmet nyújtó pajzsot, mikor az egyik fénycsóva eltalálta őt és a fénylő pajzsról egyenesen a macska szemébe csapódott vissza. A két kristály apró darabokra tört és a fénysugarak zápora is abbamaradt. Mary óvatosan kilépett az őt védő oszlop árnyékából. Mikor látta hogy elmúlt a veszély Pupákhoz rohant és könnyezve átölelte őt. Ettől Pupák kissé zavarba jött és szemlátomást Mary is mert amilyen hamar odaszaladt olyan gyorsan el is engedte.
-Akkor hát…öhm…Merre menjünk tovább?- kérdezte zavartan Pupák
-Talán…talán nézzük meg ez a macskát közelebbről. Hátha van rajta valami kar.- tanácsolta Mary, majd közelebb lépett a törött szemű, koromfekete macskához.
Míg ő a szobrot vizsgálgatta, pupák a falat kopogtatta, átjárót keresve.
-Azt hiszem megtaláltam.- kiáltott izgatottan Mary.
Pupák odasietett hozzá hogy megnézze mit talált. Mary egy kicsi fekete karra mutatott, amit a macska szintén fekete színe miatt nagyon nehéz volt észrevenni.
-Szerinted mi lesz ha meghúzzuk?- kérdezte remegő hangon Mary.
-Nemtudom. De most majd kiderül- mondta határozottan Pupák és meghúzta a kart.
A termet enyhe földrengés rázta meg.
-Milyen furcsa – gondolta Pupák – minden jelentős dolognak a földrengés a nyitja…
Mikor újra elcsendesedett a terem, a falban egy hatalmas átjáró jelent meg. A két teve közelebb sétált hozzá és a boltív túloldalán végre megpillantották az elveszett tevéket. Körülbelül 10-en lehettek, voltak közöttük fiatalabbak és idősebbek is, akik mind csodálkozva néztek Pupákra.
Hirtelen egy kislány teve küzdötte át magát a többieken és Maryhez szaladta, aki szorosan átölelte. Most hogy Pupák jobban megnézte a kis tevét, rájött hogy ő csak Mary húga lehet, ugyanis teljesen úgy nézett ki mint Mary, csupán pár évvel fiatalabban.
Mikor elengedték egymást Mary Pupákhoz fordult.
-Ki kellene vinni őket innen.- mondta bizonytalanul.
-Igen.- fellte Pupák a fejét vakarászva.- Tevék utánam!
És ami a legjobban meglepte az, az volt, hogy engedelmeskedtek is neki. Az összes teve elindult utána. Pupák a már bejárt útvonalon kivezette őket a piramisból. Ahogy kiértek a vakító napsütésbe, hirtelen mindenki ujjongani és éjjenezni kezdett. El sem hitték, hogy végre kijutottak a piramis fogságából. Miután minden teve megköszönte Pupáknak a segítséget ismét megérkezett a helikopter, hogy hazavigye őt. Már éppen indult volna amikor hirtelen Mary lépett oda hozzá. Pár percig csak némán nézték egymást, majd végül a tevelány szólalt meg.
-Köszönöm, hogy segítettél kiszabadítani a kishúgomat és a többieket Pupák!- mondta
-Nincs mit, köszönni…Igazán…- felelt Pupák és a lány felé küldött egy bizonytalan mosolyt.
-Remélem, hogy találkozunk még- mondta Mary elcsukló hangon.
-Biztosan…-erősítette meg Pupák.
-Nos…hát akkor ég veled Pupák!- mondta végül és hirtelen ismét megölelte Pupákot, aki csak állt. Nem tudta mit tegyen. Sosem volt még ilyen helyzetben. Végülis ő is megölelte Maryt. Pár percig így álltak némán, majd elengedték egymást.
-Ha gondolod, írok neked majd levelet.- mondta bizonytalanul Pupák.
Mary csak mosolygott majd hátrébb állt, hogy Pupák felszálljon a gépre és elinduljon haza.
A repülő emelkedni kezdett és az integető Mary lassan egy apró kis ponttá zsugorodott.
A gépen üldögélve Pupák elgondolkodott a történteken. Vajon mi is lehetett a piramis titka?
-A kitartás, az akaraterő és a szeretet- gondolta Pupák- ezek nélkül biztosan nem sikerült volna kiszabadítanom a tevéket.
-Remélem, hogy a következő kaland is ilyen szép lesz- tette hozzá mosolyogva, Maryre gondolva.
Remélem tetszett mindenkinek.
Lara |
Elkészült az előző történet folytatása!
Pupák és az Elveszett Vár kincse 2.rész
Az előző rész végéből: Pupák csak zuhant a semmin keresztül majd hirtelen kitisztult előtte a táj és a falu főutcáján ért földet. El sem hitte amit lát. Megérkezett az Elveszett faluba.
Gyorsan feltápászkodott, hogy jobban megszemlélhesse a területet. Pár perc múlva meg kellett hogy állapítsa, ilyen csodálatos helyen még sosem járt. A háta mögött lévő kis patak felett egy kőhíd vezetett át a hatalmas és sötét fenyőerdőhöz. Jobbról és balról régies házak fogták körül az utcát, az előtte lévő dombon pedig egy hatalmas vár magasodott. Pupák néhány percig csak nézte a várat. Igaza volt, valóban van 100 tornya, vagy még több is… De hirtelen eszébe jutott hogy nem azért jött, hogy a várat nézze naphosszat, hanem azért, hogy felkutassa és megszerezze a benne elrejtett kincseket. Elindult hát a falu főutcáján egyenesen a vár felé. Az út innen nem tűnt nagyon hosszúnak, de Pupáknak rá kellett jönnie hogy ezesetben tévedett. Olyan volt mintha futószalagon menne, mintha minden lépéssel csak egyhelyben járna. Hiába, hogy fárasztó volt az út és minél magasabbra jutott annál reménytelenebbnek látszott a domb tetejének elérése, Pupáknak esze ágában sem volt feladni és visszafordulni. Kitartóan gyalogolt az egyre meredekebb lejtőn míg végül el nem érte a vár főkapuját. El sem hitte, hogy feljutott. Hátrafordult és visszanézett az alatta elterülő Elveszett Falura. A kilátás nagyon szép volt, de Pupáknak tovább kellett mennie mert nem szerette volna az éjszakáját is a várban tölteni. Újra a hatalmas épület felé fordult hát és óvatosan besétált a leeresztett kapun. Ahogy beért a vár udvarára a kapu felhúzódott mögötte, megakadályozva a kijutást. -Hát ez remek! - motyogta Pupák majd alaposan szemügyre vette az udvart.
Az éppen lenyugvó nap vöröses sugarai a hatalmas, fehér márványszökőkút vizén csillogtak, a fák ágain apró énekesmadarak csicseregtek. Pupák beljebb ment az udvarba és körülnézett, hogy merre lehetne tovább menni. Hamarosan megpillantott egy hatalmas, vaskilincses faajtót. -Ez jó is lesz ha nyitva van…-gondolta Pupák. Odasétált az ajtóhoz, megpróbálta kinyitni, de az zárva volt. -Miért is reménykedtem benne hogy nyitva lesz? - mérgelődött majd egyre erősödő léptek zaja ütötte meg a fülét. Hátranézett és nagyon megijedt attól amit lát.Ott állt előtte egy teve aki pontosan úgy nézett ki mint Ő és mindennek tetejébe egy aranykoronát viselt a fején. -Öhm…Maga kicsoda? - kérdezte Pupák de nem olyan választ kapott mint amilyet várt. -Majd elmondom ha itt lesz az ideje.Most pedig kérlek kövess! - mondta a másik teve, majd az ajtóhoz lépett és kinyitotta egy vaskulccsal. Ahogy kattant a zár, az ajtó csikorogva, kitárult. Az ismeretlen teve belépett az ajtó mögött lévő sötét folyosóra. Pupák nem tudta eldönteni, hogy engedelmeskedjen-e a tevének vagy sem. Végülis követte őt és nemsokkal később egymás mellett lépkedtek a fekete, márványból készült padlón.A falakon régi, poros festmények lógtak. Mindegyike egy-egy tevekirályt vagy tevekirálynőt ábrázolt. A portéktól szinte nem is látszott a falat borító, helyenként hámló skarlátvörös megfakult tapéta.
-Ők az itt uralkodó királyok és királynők voltak? - kérdezte Pupák. -Igen, de nem mindegyikük. - válaszolt a másik teve. -Hogy érted azt hogy nem mindegyikük? -Voltak...Voltak akik nem jutottak el odáig. - hangzott az újabb felelet egy gonosz, kárörvendő nevetéssel. -És mért nem? - kérdezett ismét Pupák. -Ez egy nagyon hosszú történet Pupák. Nem érdemes most belefognom a mesélésébe. A teve tovább sétált de hamar észrevette, hogy Pupák már nem lépked mellette, hanem másfél méterrel lemaradva áll. -Nem jössz? - kérdezte. -Honnan tudtad a nevemet? - válaszolt a kérdés helyébe egy újabb kérdéssel Pupák. -Öhm…Hát…Gyere! Megmutatom. Pupák követte a tevét aki a folyosó végén lévő kör alakú szobába vezette be őt. A szoba selytelmes kék fényben derengett, a közepén egy kőemelvény állt, tetején egy tállal. -Nézz bele a tálba, és erősen gondolj arra amit látni szeretnél! - mondta a teve.
Pupák a szobájára gondolt. Ez a dolog volt az amire a legjobban tudott koncentrálni, mert nagyon szeretett volna már otthon lenni, ugyanakkor a kincs utáni vágy és kíváncsiság is hajtotta. Várt pár percet, majd lassan kinyitotta a szemét és a tálba nézett. Nem merte elhinni amit lát: a szobája volt előtte a kőtálban lévő víz tiszta tükrén. -Szóval innen tudod a nevem? - kérdezte Pupák - Kémkedtél utánam? -Nem. Csak…Jobb így hogy előre tudtam, hogy el fogsz jönni ide. -Mért? -Mert így tudom, hogy a kincset akarod megszerezni. Én is ezért vagyok itt…Hogy megszerezzem! Az a feladatom hogy megtaláljam, de semmi nyoma…Nem tudom…Fogalmam sincs, hogy merre lehet. És azért akartam, hogy eljöjj ide, hogy segíts nekem megtalálni a kincseket!
-Hát…öhm.. - Pupák hirtelen szóhoz sem jutott a megdöbbentőbbnél megdöbbentőbb tények után. -Nos? Segítesz nekem? - kérdezte a teve. -Igen. Segítek. De akkor kérlek legalább elárulnád a neved? -Oh! Hát persze! A nevem IX. Edvard. -IX. Edvard? - visszhangozta Pupák - Az lehetetlen! Te Edvard király leszármazotta lennél? -Hát…Igen…Ha azt vesszük. -De hát akkor neked tudnod kéne hogy hol van a kincs elrejtve! -Igen. Elvileg tudnom kéne…Tudod itt nálunk az a hagyomány, hogy az időseb tevekirály elmondja az utódjának a titkot mielőtt meghal…Csakhogy az előző király meghalt még mielőtt a titkot átadta volna nekem. És így sajnos fogalmam sincs, hogy merre lehet a kincs.És amig meg nem találom, nem lesz újra élet az Elveszett Faluban. -És nem rémlik valami? Mégis…Ahonnan elindulhatnánk. -Hát nem tudom…Van három kulcsom amit eddig sikerült megszereznem. Egy arany, egy ezüst és egy bronz…De nem találom, az ajtót amelyiket kinyitnák. Bejártam az egész kastélyt de semmi. -Értem. - mondta Pupák, bár nem igazán értette a rejtélyt. -Nos, szerinted mihez kezdjünk? - kérdezte Edvard. -Nem tudom. Biztos, hogy minden járatot, utat, ajtót, folyosót végig néztél? -Igen. Hidd el nekem Pupák, volt elég időm kiismerni a kastélyt az eltelt évtizedek alatt. -Hát akkor…Nincs olyan hely ami különös?Nincs egy lefelé vezető csigalépcső valahol? -Most, hogy így mondod, van! De sosem tudtam rajta lemenni. -Miért nem? -Nem tudom…Nincs lezárva semmivel az átjáró, csak egy egyszerű boltív. De a levegő, olyan különös ott. Mintha fal lenne. Nem enged át… -És nincs ott még valami? - érdeklődött tovább Pupák -De igen. Van ott egy…egy könyv amit elnyeli a tintát. Különös nem? -Odavezetnél kérlek? - kérdezte végül Pupák -Hát persze! - Kiáltott fel Edvard izgatottan, majd kifutott a szobából, de olyan gyorsan, hogy Pupáknak követni is nehéz volt. Pár perc múlva megérkeztek a már említett átjáróhoz. Edvard odalépett a könyvhöz, levette a helyéről, majd Pupák kezébe adta. A könyv ugyanolyan volt mint amivel Pupák ide jutott: poros, zöld és teljesen üres.
-Kérhetnék tollat? -Hogy micsodát? - kérdezte csodálkozva Edvard. -Öhm…szóval valami íróezközt. -Persze! - Kapott a fejéhet a teve és egy sastollat húzott elő hosszú talárja zsebéből. -Köszönöm! - mondta pupák, majd visszatette a könyvet a helyére és belerajzolt egy tevét, ahogy azt jópár órával ezelőtt a szobájában is tette. A rajz ismét eltűnt, majd enyhe földrengés rázta meg a kastályt. Mikor újra stabilan tudtak állni a talpukon, Edvard a boltívhez lépett és átsétált rajta. Pupák sem habozott sokat mint első találkozásukkor, követte őt. A lejáratot fáklyák világították meg, a plafonról és sarkokból pókhálók csüngtek lefelé. Pupák meglehetősen irtózott az efféle élőlényektől, de ezt inkább nem tette szóvá. Pár perc múlva egy bronzkilincses ajtóhoz érkeztek. Edvard elővette a bronzkulcsot a talárja alól és kinyitotta vele az ajtót. A kitáruló ajtó mögött nemsokkal egy újabb - ezúttal ezüstkilincses - ajtót pillantottak meg. Ennek a kinyitása után pedig végre elérkeztek a várva várt aranykilincses ajtóhoz. Edvard izgatottan tette a zárba a kulcsot, majd óvatosan elfordította. A zár ismét kattant és az ajtó utat engedett nekik.
A folyosót vakító fénysugár töltötte be. Ahogy a fény elhalványult a két teve belépett a terembe. A kincstár egy tágas helység volt. A fal mellett halomba álltak az aranykupacok, a terem közepén pedig egy díszes kőemelvényen lévő párnán megpillantották a jogart. Edvart óvatosan odasétált, elvette majd Pupákhoz fordult. -Köszönöm, hogy segítettél megtalálni a jogart és újra életrekelteni az Elveszett Falut. - mondta, majd egy könyvet vett elő a zsebéből és Pupáknak adta. -Ezzel hazajutok? - kérdezte Pupák -Igen. - felelt Edvard és elbúcsúzott Pupáktól. - Ég veled és mégegyszer köszönöm a segítséget! Pupák szétnyitotta a könyvet és egy tevét rajzolt bele. A rajz helyén ismét egy kép jelent meg. Mielőtt megérintette volna a szobáját ábrázoló fotót, hátrapillantott Edvardra aki már az időközben beérkezett teveszakáccsal beszélgetett. -Viszlát! - mondta halkan és patáját a képre szorította. Újra elnyelte őt a fotó és csak zuhant a semmin keresztül még végül a szobájában lévő székbe érkezett meg. Pár percig hitetlenkedve nézett maga elé. Tényleg sikerült megtalálnia a kincset és életre kelteni az Elveszett Falut! -Gratulálok Pupák! - szólalt meg egy hang a háta mögött. Pupák hátranézett és megpillantotta az idős teveprofesszort aki ott állt alig pár lépéssel mögötte. -Gratulálok! – mondta ismét, kicsit halkabban, majd felállt és kisétált a szobából.
-Pupák még pár percig nézte az ajtót amin a professzor távozott, majd lefeküdt az ágyára és a kimerítő nap után pár perc múlva elaludt.
Remélm, hogy jól sikerült!
Lara
nagyon jó!30.000$ |
Halihó!
Íme második cikkem, amelyben ezúttal a Dollsok Világának nagyszerű pontjairól, az itteni boltokról írok!
Első áldozatom a Red Rose, kedvenc szerkesztőnk, Zoey boltja. Aki belép oda, többszáz ruhából és kellékből választhatja ki új stílusát. Mindenféle színekben pompázó rengeteg felső a dekoltázst kiemelendő, és a legapróbb muszklikat sem rejtegető nadrágok csak egy részét képzik a megunhatatlan, kifogyhatatlan, baráti árakkal megfejelt nagyszekrénynek.
A Montagu Style, bár sötét színekben pompázik, nem a sötétek boltja! Akinek ez a kedvenc bevásárlóparadicsoma, nem hibázott – kivágott felsők, divatos nadrágok, formás lábra illő cipők várják. Vigyázat! Ez a bolt csak a hölgyeké!
Sport butik! A golf, a foci vagy a jégkori a kedvenc sportod? Bármit is kerestél, itt ráakadsz!
School Shop, minden, ami egy iskolásnak kellhet: hangszerek, könyvek, füzetek és írószerek. Mintha csak a legszínesebb írószernagykereskedésbe csökkentél volna.
Pet Shop: mintha nem árulkodna eléggé a név a tartalomról. Kismillió szelídített gyönyörűség, kis szőröstől óriás szőrösig. De azért mindegyik nagyon aranyos, és az összeg, amit az értékükhöz képest fizetsz értük, jelképes!
CBA & ABC. A rendkívül találó név az egyetlen helyet rejti, ahol a túlélés kellékeit megszerezheted; és még szórakozhatsz is egy jót a legfinomabb tortákkal!
Bikini shop, minden férfi álma –na persze, mert ezek női fürdőruhák J De némi meglepetéssel észlelheted azt is, hogy van itt néhány álomszép estélyi ruha.
TurboCar, mire vágyhat a legvagyányabb doll? Limuzin? Aranysárga sportautó? Vagány motor vagy helikopter? Nézz körül itt!
A legszebb franciaágyak a legkényelmesebb párnák vagy a legromantikusabb óriáskádak érdekelnek, ha belépsz a környék legjobb bútorboltjába? Mert EZ AZ. A Csini Bútor Bolt.
A Virágboltok általában tele vannak szanaszét hullott, tépődött, unalmas, színtelen virágokkal. Ebben a Virágboltban ellenben minden csokor és minden váza csak úgy ragyog, ezerféle színben. És még a kedved is jobb lesz tőlük!
Kidsshop, a kisebbek világa. Édes baba bolt, ez nem vitás. De azért találsz ott ruhákat egészen a tinikorig bármelyik gyermekednek.
A helyed, a kedvenc helyed az elektronikai szaküzlet lesz mindörökké, de csak akkor, ha szórakozásra akarod költeni a pénzed. Ez az, amit egy plazmatévé garantáltan magasra visz…
A Kozmetika egy olyan ipar, ahol az embernek muszáj fizetni… Te pedig meg sem tudsz majd állni, ha minden nap más göncöt szeretnél felkapni magadra, és nem tudod, hogyan tedd… A Beatyful kozmetikum pedig az ipar legcsodálatosabb és legeredményesebb kellékeit adja el neked – méghozzá nem drágán.
Mi az? Fehér, fehér, fehér és mégtöbb fehér. Persze, hogy egy rakás esküvői ruha! Talán meg sem tudnád őket különböztetni, ha nem lennének olyan gyönyörűek, és annyira máshogy gyönyörűek a Married Shop kirakatában.
Nadrágok? Szoknyák? Fölsők? Végeláthatatlan mennyiségben? Akkor egy egészen különös boltba kerültél: A Green Style –ba!
Picasso festménybolt – talán majd az idő meghozza a kínálat bővülését, azonban addig is olyan képeket találsz itt, aminek akár még hozzád is köze lehet!
Minek szeretnél beöltözni Halloweenkor? Gonosznak? Jónak? Imádnivalónak? Vagy bárminek csak eltakarja az elbénázott sminkedet? Akkor ugorj be ide, még mielőtt elhordják az orrod elől az összes jelmezt.
Ez az igazán magas sarkok boltja. Vagy az igazán szűkös naciké, ahogy tetszik. És itt akár egy 500-asból úgy öltözöl, ahogy tetszik. Sexy Girl Shop – ahogy tetszik. Akinek ez tetszik.
Amint lesz új bolt, Folyt. Köv!
Rissy J
20.000$ |
Üdv! Íme Rissy első cikke!
Üdv! J
Egy kis kisegítés az új dolltulajdonosoknak Rissy-től! (első cikkem!)
Ha még új vagy a doll-világban, íme egy kis bemutató eme csillogó urak-hölgyek életéről!
Első lépés amit meg kell tenned vagy már megtettél: kiválasztani egy dollt és elkérni őt a Kérj menüpontban! Írd le mellé, mi lesz a szakmája, kora (18 év alatt ugyebár elmehet tanulónak), neve. Ne feledkezz meg a saját neved és e-mail címed leírásáról!
Ekkor dollod (már ha Zoey, a szerkesztő jóváhagyja) bekerül a lakók közé, és 300.000 $-tal lesz gazdagabb. Ebből vehetsz házat (100.000$) bele bútorokat, dollodra ruhákat, cipőket. Ezeket a pénztárba másold be, és egy végösszeggel együtt okézd le: kedvenc szerkesztőnk beteszi őket dollod raktárába és máris a tiéd. Ha nem tudod a ruhákat, frizurákat a dollodra feladni, menj el a kozmetikushoz, ő megcsinálja! Az elköltött összeg pénzedből levonásra kerül.
Hogyan szerezhetsz pénzt? Az általad kiválasztott foglalkozással, természetesen. Ezek leírását az Állásközvetítő-nél megtalálod. Több állásod is lehet, te tudod, mennyire vagy buzgó…
Tudsz még szórakozni, állatot nevelni dolloddal és rengeteg mindent – ha pedig ez sem elég, tervezz boltot magadnak 200.000$-ért, ennek minden bevétele a tiéd lesz, és azt adsz el benne, amit csak szeretnél!
Remélem elnyerte tetszéseteket ez a kis bemutató! Üdvözlettel: Rissy! J
15.000$ |
Elkészült a második "tevesztory" is! Remélem hogy teceni fog mindenkinek! : )
Pupák és az Elveszett vár Kincse
1. rész
Este 8 óra volt, odakint esett az eső.Pupák a szobájában, az íróasztalánál ült és kedvenc könyvét olvasgatta.
Pár perc múlva kopogtattak az ajtón.Pupák ajtót nyitott majd a szobába egy idős teve lépett be.
-Jó estét professzor!-köszönt Pupák
-Neked is jó estét!
Az idős teve levette a kalapját és a kabátját, majd helyet foglalt az egyik fotelben. Pupák is leült vele szembe.
-Nos gondolom, tudni szeretnéd hogy miért jöttem.-kezdte a professzor majd Pupák bólintása után folytatta-Azért vagyok itt mert sokan úgy gondolják hogy valahol a világon létezik egy vár ami valaha - sok száz évvel ezelőtt - egy bizonyos Edvard nevű tevekirályé volt.De azt nem tudják hogy a vár merre lehet vagy hogy mi van benne…
-És az én feladatom lenne megtalálni? – kérdezte Pupák izgalomtól csillogó szemmel.
-Igen.-felelte a professzor.-Nos hát akkor én nem is zavarok tovább.Bizonyára sok dolga van még.-azzal felvette a kabátját és kalapját, majd távozott.
Pupák egy pár percig hitetlenkedve nézett maga elé.Valóban az ő feladata lenne hogy megtalálja az elveszett várat?Pár percig még gondolkodott majd gyorsan felállt és munkához látott.
Átolvasta az összes olyan könyvet amiben csak szó lehetett a várról vagy Edvard tevekirályról, de sajnos mindez eredménytelennek tűnt.Már lassan 3 órája keresgélt olvasott és a könyvek kupaca is egyre nőtt előtte, mégsem talált semmi nyomravezető dolgot.Végülis hajnal 1 órakkor úgy döntött hogy mostmár ideje befejeznie a keresgélést, majd holnap folytatja.Lefeküdt az ágyára, nagyon álmos volt mégsem tudott elaludni.Kíváncsi volt hogy létezik-e az a vár és ha igen akkor merre lehet. Vajon megtalálhatná?És hogy nézne ki?Lenne száz tornya, vagy még annál is több?Pupák addig kérdezgetett és találgatott még a végén elaludt, de álmában is a vár körül forogtak gondolatai.
Reggel kialvatlanul ébredt de rögtön eszébe jutott hogy még rengeteg a tennivalója.Gyorsan felöltözött és újra munkához látott.
Aznap se jutott sokra.Rengeteg könyvet átnézett de semmi.Az egyetlen mondtaot Edvard királyról a ”Tevetörténelem Nagy Alakjai”-ban találta.
Edvard tevekirály,ki a tevék királya volt sok dicső dolgott vitt véghez de ezekről itt most szó ne essék!
-Minek említik egyáltalán ha nem írnak róla semmit?!-mérgelődött Pupák majd felált és levette a könyvespolc utolsó könyvét is.
Korábban még sohasem látta ezt a polcán ezért furcsálta hogy hogyan kerülhetett oda.Letette az asztalra a pókhálós zöld könyvet és óvatosan szétnyitotta.A megfakult sárgás lapok teljesen üresek voltak.Hiába lapozgatta Pupák, egyik oldalán sem volt egy betű sem.
-Biztos egy napló amit valamikor itt hagyott valaki és elfelejtett beleírni.-gondolta Pupák, majd tollat vett elő és a könyv fölé hajolt.Sok értelmét nem látta annak hogy írjon bele valamit, de hát már úgyis ez az utolsó könyv.
A tollal egy pacát ejtett a lapra de az mintha ott se lett volna, eltűnt.
-Milyen furcsa!-mondta Pupák és tett még egy próbálkozást.
Húzott egy erőteljes vonalat a lapra de az ismét eltűnt, bár hosszabb ideig volt látható mint az előző.Pupák húzott még egy vonalat ami hosszabb lett mint az előző és ez még továb maradt látható.
-Hátha, csak egy jó hosszú vonalat kellene húznom és történne valami.Rajzolok egy tevét.Az elég hosszú lenne ha egy vonallal csinálnám.
Persze ez nem sikerült első próbálkozásra de Pupák nem adta fel a reményt és a 7. alkalommal végre sikerült megrajzolnia a tevét.Abban a pillanatban hogy hátradőlt a székén a rajz eltűnt és a helyébe egy kép jelent meg.Olyan volt mintha egy fotó lett volna a könyvbe, de ez a fotó mozgott.Egy várat ábrázolt és egy körülötte lévő falut.A falu utcáin tevék beszélgettek és izgatottnak tűntek.Pár perc múlva egy magas, arany koronát és bíborszínű palástot viselő teve sétált végig az utcákon.A többi teve csodálattal nézett rá és meghajoltak előtte.Ebben a pilanatban Pupák végre rájött hogy az Elveszett vár környékét és Edvard tevekirályt látja de hogy ez a hely hol lehet arról fogalma sem volt.A kezével a kép felé nyúlt lassan és óvatosan hogy megérintse de hirtelen mintha megbilent volna alatta a szék,beleesett a képbe.Pupák csak zuhant a semmin keresztül majd hirtelen kitisztult előtte a táj és a falu főutcáján ért földet.El sem hitte amit lát.Megérkezett az Elveszett faluba.
Folytatása követketik! Lara
15.000$ |
Most rossz hírrel köszöntelek benneteket!
Sajnos Cady Megfog halni!
Ssjnálom,hogy az újságba is betettük Cady de gondolom a lakóknak jár annyi tisztelet ,hogy értesítjük őket e szörnyű eseményről!
Az oka:A mesterséges megtermékenyítést nem minden szervezet bírja általában a dollsoknak 89%-a gond nálkül átvészeli.
Cady sajnos ébben a 11%-ban van benn:(
A műtéttel korrigáltuk az álapotát így egy hete még van!De a gyermeket nem tudja világrahozni mivel ő hozte a problémát az életébe.....
Reméljük boldogan telnek napjai!
Reneé
3000$ |
Hello Everybody!
Ismét itt kedvenc újságírótot!Na ez vicc volt!A mai témánk!
Eredmény született a Miss summer szépségversenyen!
1.helyezett Zoey!
2.Reneé
3.Cady
Örömötökre Interjút készítettünk Zoeyval!
R:Helló Kedvenc polgármesternőnk!
Z:Szia Reneé!Sziasztok olvasók!
R:Örülsz a sikerednek és a győzelmednek?
Z:Igen,persze hogy örülök!De nem számítottam arra hogy megnyerem a versenyt!
R:Nos mi ennek nagyon örülünk ,hogy te nyerted ezzel is bizonyítottad ,hogy a világl egeslegjobb Polgármesternője vagy!
Z:Ohh...Köszönöm!
R:Most búcsúzunk!Bye...Bye...
Z:Sziasztok!
Reneé
7000$ |
Elkészült Lara McCoy első könyve (vagyis hát inkább csak meséje).
Pupák és az Időgép
Pupák életében ez a nap is úgy kezdődött mint a többi.Reggel 7:00-kor felkelt és megmosakodott majd a fürdőszobaablakon keresztül a kék eget nézegette.Már nézte pár perce amikor hirtelen valami érdekeset látott.Egy piros lángcsóva suhant át az égen. Pupák még pár percig az eget fürkészte, arra várva hogy újabb lángcsóva tűnjön fel az égbolton.De hiába várt.Teltek-múltak a percek de nem történt semmi.Pupák elhatározta hogy megkeresi azt a valamit ami lezuhant.Fölvette kabátját és kalapját majd házából kilépett az utcára.Az utca csendes volt és kihalt.Ezt nagyon furcsálta Pupák de most egy másik rejtély megoldása érdekelte jobban.Továbbment hát az úton és egyenes az égből pottyant tárgy felé tartott.Nem tudta mikor ér oda,vagy hogy milyen messze van az a dolog,de izgalma minden lépéssel egyre nőtt.Megszaporázta lépteit,hogy mihamarabb odaérjen.Kíváncsisága is egyre fokozódott de lassan kezdte feladni a reményt, hogy
bármit is talál.Mikor már kezte fontolgatni,hogy talán mégsem kellett volna eljönni,lábai hirtelen földbe gyökereztek a szeme elé táruló látványtól.Egy hatalmas szakadék szélén állt,de ami még ettől is megdöbbentőbb volt,hogy a szakdék mélyén egy idős teve áll valami furcsa szerkezettel.-Vajon ki lehet ez?-kérdezte saját magától Pupák.Nem volt kérdés hogy mi legyen a következő lépés.Előkapta csodapúpjából a hegymászó felszerelését majd szépen lassan leereszkedett a szakadék falán.
Ez a művelet nem volt éppen veszélytelen de Pupák már nagyon szerette volna tudni hogy ki az az idős teve és mi az a furcsa szerkezet amit olyan gondterhelt arccal vizsgálgat.
Mikor leért óvatosan odasétált az idős tevéhez de az mintha észre sem vette volna, továbbra is a furcsa gépre meredt.
-Jónapot!-köszönt Pupák,bár nem volt benne biztos hogy az idős teve viszonozza a köszönést.De legnagyobb meglepetésére tévedett.Az öreg teve felé fordult és visszaköszönt neki,majd újra a gépre szegezte tekintetét és tovább vizsgálgatta.
Pupák már nagyon kíváncsi volt rá hogy miféle szerkezet az a gép,de nem merte megzavarni az idős tevét.Szótlanul álltak még vagy 15 percig.A beálló csendet Pupák törte meg végül.
-Mi ez a gép?-kérdezte.
-Ó,hát ez egy időgép.-felelte az idős teve.
-Egy időgép?-kérdezett vissza pupák kérdő tekintettel.
-Bizony az.-felelt ismét az öreg teve közönyös hangon.
-És maga kicsoda?-kérdezett ismét Pupák.
-Én Pupu Professzor vagyok.-felelt az öreg teve,de tekintetét még mindig nem vette le az időgépről.
-És ön találta fel ezt a gépet?-folytatta a kérdezősködést Pupák.
-Hát persze!Ki más?-felelt ismét a teveprofesszor,de hangjában Pupák most egy kis izgalmat vélt felfedezni.-Én vagyok a legokosabb matematikus a XV.században.
-A XV.-ben?-visszhangozta Pupák-De hiszen mi már a XXI.században élünk!
-Igen tudom.De én a múltból jöttem az időgép segítségével,és nagyon szeretnék visszamenni.-mondta hangjában egy kis keserűséggel a professszor.
-És miért nem tud visszamenni?-kérdezte Pupák.
-Nézd az időgépet.-és kezével a szerkezetre mutatott-A zuhanás közben teljesen összetört.Csak nagyon bonyolult szerszámokkal lehet megjavítani.
-De hát itt a csodapúpom!Ebben biztosan van olyan szerszám ami önnek kell!-azzal kirakta a professzor elé az összes szerszámot amilye csak volt.A professzor alaposan szemügyre vette a sok szerszámot majd hármat kiemelt belőle és elkezdte szerelni az időgépet.Pupák szótlanul nézte a professzor ténykedését majd mikor az elkészült odalépett hozzá és elbúcsúzott tőle:
-Viszont látásra!-mondta Pupák,bár tudta hogy soha többé nem láthatja az idős tevét.
-Viszlát,és köszönöm a segítséget!-szólt a professzor majd bekászálódott az időgépbe.
-Jó utat!-kiáltott Pupák de szavait szinte elnyelte az időgép hangos kattogása.
A gép pár másodperc múlva a levegőbe emelkedett majd hirtelen eltűnt mintha ott se lett volna.Pupák mosolyogva nézte azt a helyet ahol pár perce még az időgép lebegett.Észre sem vette hogy közben a nap helyett már a hold és a sok kis aprócska csillag világít.Még egyszer utoljára fölnézett az égre,majd hazasétált és lefeküdt az ágyára.Pár percig gondolataiba merülve a plafont nézte,majd elaludt.
Remélem hogy mindenkinek tetszet!.Nemsokára lesz még másik is. : )
Lara
10.000$ |
A témám:Reneé Roberts családja!!!!
Reneé életébe került egy fiú ami mindent megváltoztatott a neve Mercusio!!!
Ha minden igaz Reneé szereti Merccusiot Mercusio meg Reneét!!!
Reneét megálldotta a sors két gyönyörű teremtéssel ez a két teremtés 1iker ez az iker pár 2 lány jobban mondva 2 gyönyörű lány A nevük???Nevük:Sora&Layla:(Nem tudom hány évesen).Bizonyára Mercusio-tól van ez a 2 leányzó!A 2 lány elkezdett nőni még nem 10évesek lettek:Reneé boldog ,hogy 2 ilyen nagyszerű és gyönyörű lánya lett!!!
Ettől kezdve ez a 2 lány boldogok ,hogy ilyen anyuk van mint Reneé és bizonyára nem is bizonyára ha nem biztos ,hogy boldogan fog élni Reneé Soraval&Laylaval!!!:)
Bye......Bridget;D
Adok érte 10.000$-t.Jó cikk lett de...Más cikket is írhattál volna.Valami más témával:(
|
Hali olvasók!
A mai témánk rengeteg d emegpróbálok egyet kiemelni!Nem volt még több lázadás!Egyenlőre....
Megjelent a Miss Summer szépségverseny amelyről természetesen fojamatosan értesítjük kedves olvasóinkat!De térjünk a mostani témára!
A gyermekek!
Sok anya örül annak ,ogy feltalálták a mesterséges megtermékenyítést így szerelem nélkül is lehet élvezni a szülőséget és az anyaságot!A városunkban pontosan 3 embere esett át ilyen beavatkozáson!Elsőként Bail majd Bridget és ma Cady.Sok emberben felmerült a kérdés:Reneé Gyermekei akkor honnan vannak?
Ezzel a témával nem szeretnénk már foglalkozni mivel már írtunk róla 2 cikket is!az előző lapokban!Ha érdekel olvassátok el nyugodtan!
Bailnek is lány gyermeke lett ahogy Bridgetnek is !
És most jöjjön pár boldog kép!
Ő Emily Bridget lánya:
Ő Bail lánya Berry: És Bail terhesen:
Reneé terhesen:Lányaival régebben:
Most a lányai:
Cadyről nincs képünk mivel még nem érkezett el az idő!
Jó cikk.20.000$ csak kellett volna valami jó befejezés.
|
A Lázadás!
Sgb-dolls city lakói fellázadtak a seggnyaló Kiara ellen!A lázadást Reneé vezette!Résztvettek:Punkycica,Cady,Bail.És Mark fotózott!A mountaguk lázadtak mert igazságtalannak tartották hogy a legbékésebb és lejobb városba költözött a világ legnagyobb seggnyalója!Többször is elhangzott ez a mondat!KISS MY ASS!!!!!!! Természetesen ebből arra következtethetünk a Mountaguknak természetes az angol trágár beszéd inkánn angolul mint sem magyarul!Mert a szerki azt kérte ,hogy mivel kicsik is vannak ne sokat káronkodjanak!Remélik ezért nem jelentik fel őket!Mert a kicsik valószínűleg nemtudnak ennyit még angolul.De már eltértünk a témától!MArk is mountagu csak azért nincs a képen mert ő fényképezett!A lázadás abból állt ,hogy Mountaguskodtak.Hogy mit értek a mountaguskodáson?Ittak,beszéltek,ordítottak de mind ehez kikérték a polgármester engedélyét!!!!TEhát még ne nyugodjanak bele hogy vége a lázadásoknak!Mert még csak most kezdődnek!!!!!És mind a mi kis seggnyalónk miatt!
Reneé
Jó cikk. 15.000$ És Mark is megkapja a pénzét.
|
Ez a cikk Kiaráról fog szólni!
Vanity cityben született ott élte életét!Míg felcseperedett!És egy nagy seggnyaló lett!Ezt a polgármesternő Lau kihasználta és szívességet kért tőle!Mert Addig itt ott járkált próbálta megkeresni a kenyérre valót!És összelopkodta a boltnak valókat!Szó szerint!Így nyitott egy boltot!Persze ő azt hitte már embernek nézik de nem sokan nem bírták őt!Lau a polgármesternő kihasználta ezt mint már mondtam!MEgkérte őt egy szivességre!Ezt mondta neki:Utazz el Pleasentwiewbe én állom a kölcséget vásárolj cuccokat és küld el nekem postán én pedig forgalomba helyezem őket így majd úgy fog tünni hogy loptak tőlünk!Így is lett és ezzel az érvel elmentek az elnökhöz/webmesterhez/Szegény Pleasentwiew polgármesternője nem szeretett volna vitázni ezért hagyta az egészet!Kiara örült ,hogy nagy sikere van a polgármesternőnél!Majd ez kitudódott és egész Vanity lakossága utálta Kiarát és cikizték,lenézték ismét!Ez nek inemtetszett ezért visszavágott nekik!Ordított káronkodott és a többi...Launak nem tetszett ez és elzavarta Vanityből Kiarát mondhatni SZÁMŰZTE!Reméljük a mi városunkban nem fojtatja seggnyalóskodását és a mi polgármesterünknek lesz elég esze ,hogy ügyvédhez forduljon a kellő pillanatban!Vagy tőlünk az elnökhöz is mehet egyenesen!Hisz nincs elég $$$ a zsebeiben!
Reneé
Király cikk lett! 20.000$
|
AZ OLDAL ÚJRAINDUL!
Nem rég az oldal leállt kis hiba miatt!De már újra ia indult új vezetőséggel!Zoey lett a polgármesternő!Ő indította be az oldalt ismét!
<-Zoey Sok Sikert neki!Reméljük nagyon jól fogja vezetni a mi kis városunkat!
Reneé
Nem rossz de több szöveg is lehetett volna.Legközelebb több legyen.6000$. |
Hosztam pár jó csajokról képket:
remélem tetszenek :) puszika Vixy
Történetet is írnod kéne azért csak 2000$-t kapsz!KiVi |
A híres címlap!
Rábukkantunk egy Veronai cikkre melyben Mercusio Renéé szerelme adott interjút:
|
Mountagu ikrek
Kiderült Mountagu ikrek születtek itt Sexy Girl Boy cityben!Renéé polgármesternőnek ikrekei születtek!Mindenki úgy tutta nem természetesen.De felfedte titkát ,hogy a beavatkozás nem is történt meg.Mivel a város megalapítása előtt teherbe esett.Mercusiotól!Aki szintén a lázadó Mountaguk egyik ifja!
Egy előkerült régi fénykép.
Egy rövid interjú:
Renéé:Ezt a titkot soha nem szerettem volna felfedni!De a sors így hozta.
Riporter:És milyen viszonyod volt Mercusioval?
Renéé:Hát igazán jóban voltunk,de nem mondthatnám a kapcsoltaunkat olyan szépnek mint Rómeó és Júliáé volt.
Riporter:Rómeó és Júlia közel állt hozzátok?
Renéé:Rómeó és Júlia voltak e legjobb barátaink mivel Júlia Kapulet volt ezért nem sokat találkoztunk vele ,de Rómeóval szinte minden órában :D
Riporter:És még ma is szereti Mercusiót?
Renéé: A szivem az övé volt ,most is övé és az is marad!
Köszönöm Renéé
Jó cikk csak próbálj még egy kicsit drámaibban is írni.De a cikk az jó.19.000$ a kettőre. |
[16-1]
|